Előadás, beszélgetés

SZÍNHÁZ-DRÁMA-NEVELÉS
2017. november 17. péntek 15:00

NOVEMBER 17-18.
XXV. SZÍNHÁZ-DRÁMA-NEVELÉS
„HATÁRTALAN”

A Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Marczibányi Téri Művelődési Központ közös módszertani rendezvénye drámatanároknak, gyermek- és diákszínjátszó-rendező pedagógusoknak, a közoktatásban és a közművelődésben színjátszással, színházi neveléssel foglalkozó szakembereknek, színházpedagógusoknak, egyéb területek érdeklődő szakembereinek

A Színház-Dráma-Nevelés, ismert rövidítésével az SZDN két és fél évtizede működő tanulási, találkozási, konzultációs és prezentációs lehetőség. Módszertani nagyrendezvényünknek hagyományosan részét képezik gyakorlati bemutató foglalkozások és azok elemzései, szekcióban folyó alkotó munkák, elemző megbeszélések, plenáris jellegű előadások, demonstrációk (csoportok, műhelyek bemutatói), kerekasztal-beszélgetések és saját élményű tréningek.

A drámapedagógiai alkalmazási területeinek köre az utóbbi években jelentős mértékben kiszélesedett: módszereink alkalmazása egyre inkább határtalannak látszik. Ez a változás olyan szakterületekre is beemelte a dramatikus módszereket, amelyeken eddig más módszerekkel dolgoztak (vagy éppen az alkalmas módszer hiányával szembesülhettek). A saját élményt, megtapasztalást, a megjelenítésen keresztül történő megélést és megértést lehetővé tevő dramatikus módszerek alkalmazási lehetőségei például a múzeumi/múzeumpedagógiai, valamint a színházi/színházpedagógiai gyakorlattal egyaránt jelentős mértékben bővültek.

A területek egymásra hatása nemcsak a tevékenységi kör bővülésével jár: egyéb fontos szakmai hozadékai is lehetnek. Ennek szemlézésével és bemutatásával foglalkozik a huszonötödik SZDN. A módszertani hétvége első napja betekintést nyújt olyan alkalmazási gyakorlatokba, amelyek nem csak „visznek”, vagyis nem csak átveszik a drámapedagógia jelentős magyarországi eredményeit, hanem hoznak is: a speciális gyakorlat visszatermel, olyasmit is felmutathat, ami a drámapedagógia megszokott alkalmazási lehetőségeit művelők számára is újat, fontosat jelenthet.

A második nap nagyobb teret szán a drámapedagógiai fő alkalmazási irányainak: a közoktatási, felsőoktatási és közművelődési gyakorlatnak.

A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Kollégiuma és az EMMI támogatásával jön létre.

PROGRAM

NOVEMBER 17. PÉNTEK

15.00- Regisztráció

16.00-16.20 A 25. Színház-Dráma-Nevelés szakmai hétvége megnyitója

16.30-18.00 Nézőpontok – Balla Richárd győri RÉV Színházi és Nevelési Társulat színész-drámatanárának foglalkozása

Mire jó és hogyan használjuk a nézőpontváltást a színházban, színjátszásban!?

A jól elhelyezett és jól alkalmazott nézőpontváltás segíthet a nehezebb, akár a tabu témák színpadi feldolgozásában is. A tréning során a gyakorlat mentén gondolkodunk olyan égető témákról, mint a cyber bullying, migráció, kiközösítés. Kiindulópont a RÉV Színházi és Nevelési Társulat Massza, Komfortzóna és a Kívül-belül című részvételi színházi/színházi nevelési előadásai.

16.30-18.00    Drámapedagógiai technikák alkalmazásának lehetőségei értelmileg akadályozott fiatalok multimodális művészeti foglalkozásain – Horgosi Lea és Jékey Franciska gyógypedagógusok foglalkozása

Az improvizatív és edukatív elemek sajátos szintézisében a terápia során használatos művészeti technikák átadása spontán megnyilvánulásokra épül. A folyamat középpontjában az intellektuális képességzavar és életvezetési autonómia között rejlő feszültségek jellegzetes problémáinak kezelése, a vágyak és realizálható törekvések, szerepválasztás, identitásalakulás áll. A multimodális művészeti projekt az alkotóképesség fejlődését, a nonverbális kifejezésvilág gazdagodását, és a személyes autonóm létezés megélését tűzi ki célul, biztonságos csoporthelyzetben.

16.30-18.00    Hol a lóvé...?! – Gőbölös Gábor néptáncpedagógus, táncos-koreográfus tanítási drámaórája felnőtteknek

Fiatal egyetemisták a kezükbe kapják egy gyermektábor vezetését egy vidéki kastélyban. Minden a legnagyobb rendben történik egy darabig...

Hogyan oldanak meg egy olyan helyzetet, ami mindannyiukat érinti, és bárki lehet közülük a tettes, illetve a felelős?

("Kitűnő vizsgadolgozat és óra volt – ajánlom drámás kollégáim figyelmébe Göbi foglalkozását." Kaposi László)

18.15-19.45    „Nicht vor dem Kind!” – Juszcák Zsuzsa és Sereglei András, a Kaktusz Dráma- és Színjátszó Csoport vezetőinek műhelymunkája

Hogyan dolgozzunk fel nehéz helyzeteket, tabutémákat színjátszó csoporttal?

A legtöbb felnőtt igyekszik megóvni a gyerekeket a nehezen értelmezhető és az emberi viselkedés negatív arcát mutató helyzetektől. Pedig erről nekik is van tapasztalatuk és véleményük. Az olyan helyzetekkel való foglakozás, amelyekkel ők is nap, mint nap találkoznak, nem csupán óvatos figyelmet igényel, hanem diskurzust is, amire a színház az egyik legalkalmasabb forma.

18.15-19.45    Mozgásos műhelymunka – Lipka Péter pedagógus, színész, tréner műhelymunkája

A műhely középpontjában a résztvevők közötti nonverbális kommunikáció, térhasználat, összehangolódás, figyelem állna. Minden együttműködés alapja a közös terek és ritmusok használata, érzékelése, feltöltése, közös szabályozása. Ha egy csoportban ezen a szinten diszharmónia van, az mindenképpen megjelenik minden más szinten is. Vezetőként tudjuk, hogy a saját téri szabályozásunk nagyban befolyásolja a csoport kialakuló kultúráját, szokásait, belső határkezelését. Lehetünk ebben tudatosak és figyelmesek. Ezen a műhelyen lehetőséget teremtünk, hogy erre a speciális, szűk területre figyeljünk egy foglalkozás időtartamáig.

18.15-19.45    Tabudöntögetés – saját élményű foglalkozás Lipták Ildikóval, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ színész-drámatanárával

A foglalkozáson drámás eszközökkel vizsgáljuk a tabuk, azok ledöntésének lehetőségeit.

Mit csinálhat a tanár, a drámapedagógus, ha olyan helyzetekkel találkozik, amelyekről általában „nem beszélünk”? Vannak-e olyan témák, amelyek feldolgozásához a drámapedagógia eszköztára nem kézenfekvő? Mit ajánljunk helyette? – ezeken a kérdéseken gondolkodunk a programon résztvevőkkel.

20.30   Csonka – a Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjainak előadása

A Vörösmarty 16 drámatagozatos diákja kérdéseket tesz fel. Van-e még család? És miféle? Számít ez? És meddig? Mivé lettünk? Ettől lettünk azzá? Na és helyette? Mondd, mi van helyette?      

Az előadás szerepelt a XXVIII. Országos Diákszínjátszó Találkozó, a Nemes Feszt, valamint a 2017-es Feszt-Fest programjában is.

Előadók: a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatos diákjai

Rendezte: Perényi Balázs és Szalai Ádám

 

NOVEMBER 18. SZOMBAT

9.00- Regisztráció

10.00-11.30    Novell – Rusz Csilla tanító, a Nagyváradi Drámaműhely vezetőjének színjátszós foglalkozása

Hogyan lesz novellából, humoreszkből színház!

Szövegtől a mozgásig, mozgástól a képekig, képektől a produkcióig! Lackfi János novellája jó kis történet az ellehetetlenedett életről, az emberi kapcsolatok visszásságáról. Bár külső tulajdonságokat jelölnek a szereplők nevei: kövér, sovány, izmos, mégsem a külsőn van a hangsúly, tovább kell gondolni a történetet.

10.00-11.30    A zene mint játék – a játék mint zene – Tóth Árpád karnagy, zenetanár foglalkozása

Ritmusos, mozgásos, zenés drámajátékok egy zenész nézőpontjából

A zene egy olyan univerzális eszköz, amely koncentrációnkat maximumra járatja – ez lényege. Akkor, amikor az ember énekel, zenél, maximálisan jelen van. Ekkor olyan különböző agyi területek játszanak különleges harmóniában össze, mint semmilyen más tevékenység kapcsán. A workshop arra buzdítja a drámapedagógusokat, hogy bátran használják a ritmust, mozgást és zenét foglalkozásaikon, és ehhez rendhagyó, könnyen alkalmazható technikákat is kínál minden korosztály számára.

10.00-11.30    Egy különleges fa – Patonay Anita színész-drámatanár tanítási drámaórája 3-4. osztályos gyerekekkel

Történet az egyéni és a közösségi gondolkodás ellentmondásairól

A csodafa című mesét nagyon szeretem. Van benne egy kertész, akinek a hozzáállása az élethez megfogott és azt éreztem, hogy erről jó lenne közösen gondolkodni gyerekekkel. Így született meg az Egy különleges fa című drámaóra, amely az irigységet, a megosztani-nem tudást, a kisajátítást járja körül különféle nézőpontokból.

11.45-13.15    Életre keltett történelem – múzeumpedagógia foglalkozás Németh Ádámmal

Hogyan tehetjük a történelem alakjait élő, lélegző, szerethető vagy utálható személyekké? Hogyan lehet egészen egyszerű és olcsó eszközökkel megidézni a múlt fontos eseményeit?

A foglalkozás során alkalmazott technikák:

Bemelegítő játékok: Miként hangolódjunk rá az osztállyal egy téma játékos megismerésére?

Modellező játékok: Hogyan szimuláljuk a múlt emberét befolyásoló környezetet, fizikai vagy technikai adottságokat?

Esemény játékok: Mivel tudjuk megtapasztaltatni a történelem fontos vagy hétköznapi döntési helyzeteit?

11.45-13.15    Vigyázz, robban(unk)! – Vatai Éva középiskolai tanár foglalkozása

Néhány példából kiindulva közösen beszélgetünk arról, miként lehet olyan témákhoz nyúlni, amelyekhez szükséges, bár szívünk szerint kerülnénk.

Mivel a gyermekek egy része nagyon sok súlyt cipel a vállán, mivel nagyok a társadalmi különbségek, mivel annyira törékeny és tünékeny mindaz, amit kimondunk és felvillantunk, gyakran felmerül a kérdés: hogy közelítsünk meg felelősen mi, tanárok bizonyos „kényes témákat”, anélkül, hogy bárkiben törést okoznánk? Ezt boncolgatjuk a vitaindítót követő beszélgetésen.

11.45-13.45    Alkotó-fejlesztő metamorfózis meseterápia – Soós Dóra, a Piros Kakaó meseterapeutája, gyermekpszichodramatista

Metamorhoses meseterápia – mesenyomozás

Munkám során a Metamorphoses meseterápiát és a gyerekpszichodrámát használom alapvetően, belevegyítve a folyamatba mindazt, amivel az életben találkozom. A heti rendszerességű csoportok mellett tartok tábort, nyomozást, szülinapot és rendezvényeken is részt veszek. Minderről fogom megosztani tapasztalatom workshop formájában, melyet mesenyomozásnak hívok. Élesítjük érzékszerveinket, varázsmondókázunk, próbákat állunk ki, majd belépünk egy mesébe, ahol a hős mintáját követkeve elindulunk és megtaláljuk saját utunk, kihívásaink és kincseink.

Hogy melyik mese vár rátok, az egyelőre legyen titok!

13.30-15.00    Hatás alatt álló vizuális nevelés – Bodóczky István foglalkozása a vizuális nevelésről

Drámapedagógiai vonatkozású tevékenységek a vizuális nevelésben

A drámapedagógia számos eleme kerül be a vizuális művészeti nevelésbe, aminek hatására újabb sajátos rajzórai változatok is keletkeztek. Ezekből lehet majd néhányat kipróbálni a foglalkozás során. Mindemellett néhány olyan “drámás” vonatkozású kortárs képzőművészeti alkotás típust is megismerhet a résztvevők  mint az akció, a happening és a performansz.

13.30-15.00    Szexuális felvilágosítást előkészítő foglalkozás. Érzelmi ráhangolás 13-15 éves korig – Buchwald Magdolna  Waldorf-tanár, osztálytanító, drámatanár foglalkozása

Az élet, halál kérdéseinek átgondolása művészi eszközökkel.

Elindulunk a születéstől, a saját születésünktől. Ránézünk az eddigi életutunkra, biográfiát készítünk. Utána megjelenítjük az emberi életutat, mozgással, zenével. Majd eljutunk a halál kérdéséhez. Célom, hogy mielőtt elkezdődik a konkrét szexuális felvilágosítás, kapjon egy érzelmi, művészi felvezetést.

15.00-16.30    Út a prózától a színpadi adaptációig 2. – Almássy Bettina drámaíró, drámapedagógus műhelymunkája

(A foglalkozáson való részvételnek nem feltétele az előző, nyári foglalkozáson való részvétel!)

A mesélő kiiktatásának lehetőségei

A narráció műfajváltó átírása, színházi értelemben vett játékba-hozása, „tetté” alakítása. Kiemelten foglalkozunk a jelenetírás nélkülözhetetlen ismereteinek bemutatásával, az akció, az érzelmi állapot meghatározásával, a dialógussal, hogy hogyan kell életszerű, pörgős párbeszédet írni, kitérünk a „passzív párbeszéd”, és „aktív párbeszéd” jelentőségére, a kimondott szavak mögötti második, valódi jelentés fontosságára. Oscar Wilde, A Csillagfiú című meséjével foglalkozunk, ha teheti, olvassa el!

http://mesebazis.com/csillagfiu-oscar-wilde/

15.00-16.30    Drámapedagógia és cirkuszpedagógia kapcsolata – Simor Ágnes, a Simorág TánCirkusz vezetőjével

A cirkuszpedagógiában leginkább az érdekel, ahogyan a színház, drámapedagógia formanyelvével ötvözve a cirkusz tárházának segítségével ki tudjuk terjeszteni vélt fizikai határainkat, hogy ezáltal nagyobb teret adhassunk a fantáziánknak!

A játékok, mint non-formális oktatási formák egyre fontosabb szerepet töltenek be a gyermekek, fiatalok tanulásra való ösztönzésében, ám sokszor nem feltétlenül kapcsolódnak tudatosan mozgásokhoz, a test tudatos ismeretéhez. A cirkuszpedagógia összekapcsol koordinációt, koncentrációt, ritmust, bizalomjátékokat, meditációt, reflex-erősítést, fizikai erőnlétet, hajlékonyságot, tudatos test-használatot. Számomra a cirkuszpedagógia is kontextusba helyezve izgalmas, de erre most csak jelzésszerű kitekintéseket teszünk, hogy a műfaj széles tárházába nyerhessünk nagyobb betekintést

15.00-16.30    Ha elnyelné őket a föld – Hantos Násfa, a Mesemúzeum és a Mezei Mária AMI drámapedagógusának tanítási drámaórája kisiskolásokkal

A Vas Laci című magyar népmeséből kiinduló 2. és 3. osztályosoknak szóló drámafoglalkozáson a testvérek közötti lehetséges nézeteltérések, konfliktushelyzetek kerülnek a gondolkodásunk középpontjába.

– Hol?

– Egy mesében vagyunk.

– Mikor?

– Nem is olyan rég.

– Kik?

– Királyok, bölcsek, civakodó testvérek vagyunk, ...és még azzá változunk, amivé csak akarunk!

– Miért?

– Segíteni jöttünk, gondolkozni és játszani.

16.30-17.45    az MTA Drámapedagógiai Albizottságának ülése

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága egy éve fejezte ki egyetértését, hogy legyen Albizotsága a drámapedagógiának. Az első esztendő tanulságairól és a második év feladatairól tartunk nyílt ülést.

16.30-18.45    Kreartivitásfejlesztés szóval, képpel, hanggal – Zalavári András drámapedagógus foglalkozása

Különleges ételnevekből indulunk ki, ezekből történetet faragunk, amihez hangulat-képet és

hangaláfestést készítünk. Minden résztvevőnk történetet alkothat különösebb írói véna nélkül. Úgy készíthet képet, hogy nem kell értenie a képzőművészethez. És zenei jártasság nélkül hangszerelhet. A végeredmény pedig akár egy későbbi színpadi produkció csírája is lehet.

16.30-18.45    „Lopott” játékok – a foglalkozást vezeti Szalai Ádám, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ színész-drámatanára, drámainstruktor

A foglalkozás során jól ismert vagy épp ritkán használt, esetleg más szakmákból és más kultúrákból hozott drámás játékokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők. Amellett, hogy a játék öröméért játszunk, lehetőség nyílik arra is, hogy játékváltozatokat, jól bevált trükköket osszunk meg egymással.

18.00   a Magyar Drámapedagógiai Társaság közgyűlése

(Amennyiben nem szavazóképes a közgyűlés, úgy 18.30-ra hívjuk össze a megismételt közgyűlést.)

Helyszín: Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ (II. kerület, Marczibányi tér 5/A). A tervezett napirend:

Egy fő elnökségi tag választása

Ellenőrző bizottsági elnök választása

A tagsággal kapcsolatos ügyintézés végett az alapszabály módosítása, kiemelt tevékenységeink feltüntetése az alapszabályban

Mezei Éva-díj átadása

Az MDPT utolsó egy éve – munkabeszámoló és gazdasági-pénzügyi beszámoló

A következő évi munkaterv alapvetései.

Szeretettel várjuk egyesületünk tagjait!

19.30   Kodzsugukila, a boszorkány – a Kabóca Bábszínház előadása

Dzséli, a varázsló zenész repít bennünket Afrikába, annak is a legkülönlegesebb szegletébe: saját kunyhójába. Zenélés közben meséli el Kalili és Szandzsi történetét, amely során megismerünk egy bátor ugróegeret, egy kecses gazellát és a könyörtelen Kodzsugukila boszorkányt. A mese során minden csoda valóra válhat, így még az is lehetséges, hogy maguk a dobok is beszélnek.

Író: Sándor Anna

Zeneszerző: Danny Bain

Tervező: Bodnár Enikő

Rendező: Szántó Viktória

Játssza: Danny Bain

Az előadás a 9. GYERMEK- és IFJÚSÁGI SZÍNHÁZI SZEMLÉN Budapest II. Kerületi Önkormányzat díját érdemelte ki Danny Bain színpadi jelenlétéért, bábos leleményeiért, az ugróegérért és a gazelláért. Zene, hangszer és báb szerves egységben való elgondolásáért.

És a színpadi csoda utaztathatóvá tételéért.


Vissza
Információ